Megfelelő pihenés, folyamatos megújulás, önmagunk tisztelete és megértése nélkül a sérülések ördögi körébe könnyű bekerülni. Ahhoz, hogy 800 kilométeres hónapokat futva fejlődni tudjon Tomi, kialakította a neki bevált napirendet. A továbbiakban bemutatott, számára működő technikákkal kapcsolatban nem szeretnénk csodákat ígérni, hiszen személyenként eltérő, melyik módszer hogyan segíti a fejlődést, de neki ezek váltak be.
„A futást befejezve az első dolgom a nyújtás. Úgy vélem fontos, hogy ha alkalom adtán nincs elég időnk az edzésre, akkor inkább legyen meg a nyújtás, ha ez az edzésre szánható időből van is elcsípve. Ha nem nyújtunk helyesen, nem tudjuk ideális állapotba visszajuttatni az izmokat és szalagokat és nem segítjük a méreganyagok távozását sem. Ha nem stabilizáljuk a testünket, akkor hosszabb távon ez akár maradandó sérülésekhez is vezethet.”
.Nyújtás után, vagy már közben is fontos, hogy az edzés utáni visszapótlást megkezdjük. Tomi szempontjai a következők: „Az edzés végeztével a szervezetünk azonnal megkezdi a helyreállítást, ami egy regeneráló folyamat. Ezért az edzéseket követően arra törekszem, hogy azonnal pótoljam az elvesztett vitaminokat, ásványi anyagokat, illetve a megfelelő mennyiségű vizet igyak. Ezek feldolgozására időt szánok, ami általában 10-15 perc. Ezt követően kezdem meg a táplálkozást, mely építő és regeneráló jellegű ételekből tevődik össze. Ezek az ételek többnyire gabonafélékből, magvakból, zöldségekből állnak, melyekben magas a fehérje, antioxidáns és ásványi só tartalom.”
Ha a versenyautóknak szükségük van a folyamatos karbantartásra, a testünknek is ugyanúgy szüksége van arra, hogy tegyünk a megújulásért. Tomi úgy véli, hogy: „Nem arra kell hallgatni, hogy mit kívánunk, hanem arra, hogy mire van szüksége a testünknek és a lelkünknek is. Ha teszünk azért, hogy meg tudjunk újulni, annál jobban fog esni a következő edzés is.”
Étkezés után a test pihentetése jön. Tomi kompressziós zoknit és teljes, bokától combtőig tartó kompressziós szárat szeret viselni.„Azért kezdtem el használni, mert a kompressziós szár segíti a keringést és megelőzi a vénák tágulását, levéve a nyomást a vénákról. Nem jobb teljesítményt remélek a kompressziós szártól, hanem a regeneráció és a lábaim egészségének megóvása miatt használom.”
Tomi tudatosan alakítja a napját. „Ha naponta kétszer edzek, arra figyelek, hogy legalább 6 órányi pihenés legyen a két edzés között. Ugyanakkor javasolt a minimum 8 óra alvás és az, hogy este 10 óra után már ágyban legyünk. Azonban én azt tapasztalom, hogy ha nincs meg a megfelelő mennyiségű mélyalvás, nem pihenem ki magam megfelelően. Amikor nem érzem magam elég álmosnak, nem szoktam lefeküdni. Olykor kevesebb alvás többet ér számomra, amennyiben az minőségi alvás. Néha egy-egy erősebb tréning során, két edzés között akár 1-2 óra alvást is beiktatok a mindennapjaimba.”
Tomi a masszázs fontosságáról az alábbiak szerint vélekedik: „Úgy tapasztalom, hogy a masszázs nagyban hozzájárul a regeneráció és ebből kifolyólag a teljesítmény növeléséhez, ezért elengedhetetlen számomra a jó minőségű, hozzáértő szakember által nyújtott szolgáltatás. A masszázs a salakanyagok és a felgyülemlett tejsav távozásához járul hozzá, valamint az izomrostok fellazítását is elősegíti. Ezáltal a szalagok és inak is lazább állapotba kerülnek, mely hozzájárul a megfelelő izommunka és mozgás fenntartásához.
Különböző terhelések különböző regenerációt igényelnek.„Meg kell különböztetni az edzéseinkből adódó regenerációt, illetve a versenyeinkből adódó (maratoni, ultramaratoni) regenerációt, melyek nem egyenértékű roncsolódást okoznak szervezetünkben. Ebből adódóan kell megválasztanunk a megfelelő mennyiségű és minőségű pihenési időt és a fontos tápanyagok visszapótlását szervezetünkbe. Nem hasonlítható össze egy 200 km fölötti táv lefutása és egy néhány km hosszúságú tréning. Ehhez mérten szükséges a regenerációs idő megválasztása. Minél hamarabb vissza kell építeni, amit elvesztettünk, hiszen sokkal többet adunk ki magunkból egy ultra távú versenyen, mint egy edzésen. Verseny után olyan 3-4 napig nem is szoktam futni, majd óvatosan emelem a távot 10 km-ig. Egy ultra maratoni táv teljesítése után közel öt hétbe telik, mire visszanyerem a versenyt megelőző állapotomat. Tisztelem a testem és időt adok a szervezetemnek, hogy helyreálljon, nagyon figyelve a visszatöltő, regeneráló és építő jellegű étkezésre.”
Olykor megtörténhet, hogy olyan versenyek kerülnek időben közel egymáshoz, melyeket teljesíteni szeretnénk. Emberfeletti teljesítménynek tűnhet véghezvinni például egy 246 km-es versenygyőzelmet, majd 4 héttel később egy 24 órás világbajnokságon indulni és ott szintén dobogós, második helyezést elérni. Ezt Tomi 2019 őszén vitte véghez Franciaországban, Albiban, amivel egyben az új országos csúcsot is felállította 276,221 km-rel, mindezt sérülés nélkül: „A Spartathlon és a VB között 4 hét telt el. Tudtam, hogy nem ajánlatos két ilyen hosszúságú versenyt ennyire rövid időn belül megfutni. Hatalmas motiváltság, hit és elszántság volt bennem az iránt, hogy ez az álmom teljesülhet És hittem a felkészülésemben, a beletett munkában és az égető vágyban, ami bennem élt. A Spartathlon teljesítése után arra törekedtem, hogy minél inkább visszanyerjem az erőmet. Ezért a teljesítést követően egy hétig nem is futottam, csak a pihenésé volt a főszerep. Innentől próbáltam arra törekedni, hogy az eredeti formámat visszanyerjem és fenntartsam. Több időt szántam a pihenésre, kevesebb, de minőségibb edzést végeztem. A szokottnál is jobban figyeltem az étkezésre, de úgy gondolom, hogy ebből nem szabad rendszert csinálnom.”